6. lecke: A Home office és szabadságolások jogi kérdései

A kialakult járványügyi helyzetre tekintettel egyre több munkavállaló kényszerül otthoni távmunka végzésére. Bár a legtöbb cég igyekszik a legrugalmasabban kezelni a távmunka kérdését, nem árt tisztában lenni ennek jogi vonzataival és a felek kötelezettségeivel.

Az Európai Távmunka Keret-megállapodás az Európai Bizottság kezdeményezésére jött létre 2002-ben. Magyarországon 2004-től kezdődően a Munka Törvénykönyve speciális szabályokat tartalmaz a távmunkát végző munkavállalókra.

Mi az a távmunka?

A távmunkavégzés a munkáltató telephelyétől elkülönült helyen rendszeresen folytatott olyan tevékenység, amelyet információtechnológiai vagy számítástechnikai eszközzel végeznek és eredményét elektronikusan továbbítják. A távmunkának több fajtája létezik a szerint, hogy a távmunkára milyen gyakorisággal és hol kerül sor, amelynek egyik  fajtája az ún. home office. 

Speciális szabályok

A távmunka előnye a rugalmasság, azonban erre a fajta munkavégzésre speciális szabályok vonatkoznak, többek között munkavédelmi szempontból is. Ilyen szabály például, az az eset, ha a távmunka végzéséhez a munkáltató biztosítja az infrastruktúrát. Ebben az esetben meg kell győződnie arról, hogy a munkaeszköz biztonságosan működik. (Ezekről bövebben az alábbi linken olvashatsz.)

Azonban, a távmunkára vonatkozó rendelkezések a kialakult járványügyi helyzetre tekintettel ideiglenesen, határozott időre módosíthatók, akár rendeleti úton, akár a meglévő otthon történő munkavégzésre vonatkozó munka- és tűzvédelmi szabályainak átmeneti lazításával. Ezért (is) mindenképpen indokolt követni a hatósági tájékoztatókat!

Szükséges módosítani a meglévő munkaszerződéseket?

A távmunka alapesetben egy ún. atipikus munkaviszony, amely során kifejezetten meg kell állapodni abban, hogy a munkaviszony távmunka keretében jön létre. Formái a rendes vagy részleges távmunka, illetve alkalmi távmunka, amelyek kereteit munkaszerződésbe kell foglalni.  A munkáltató egyoldalú utasítással rendelheti el a home office-t, – azonban jelenleg, tekintettel a járványügyi helyzetre – a meglévő munkaszerződéseket ezen okból nem kell módosítani. Az egyoldalúan elrendelt otthoni munkavégzés várható tartamáról minden esetben tájékoztatni kell a munkavállalókat.

Kötelező home office?

A munkáltató hozhat olyan intézkedést, ami alapján a dolgozók nem jöhetnek be a munkahelyre a járványveszély miatt, és a munkájukat kötelesek otthon végezni, akkor a munkavállalók ezt kötelesek betartani. 

Azonban, a home office munkáltató általi egyoldalú elrendelése legfeljebb 44 munkanapra szólhat. Tehát a munkáltató egy évben 44 napon jogosult a munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatásra. Ennél hosszabb időtartam esetén, szükséges a munkavállaló hozzájárulása. Ezen hozzájárulás jelen esetben minden munkavállaló saját illetve családja érdekében történik.

A munkáltató egyoldalú utasításban rendelkezhet a munkaidőről és a munkarendről, de előírhat egy rugalmasabb munkarendet is (akár e-mailben is), amelyben meghatározásra kerülhet pl. az, hogy a munkavállalónak mely időintervallumban kell mindenképpen elérhetőnek lennie, hogyan történjen a munkaidő-nyilvántartás vezetése.

A munkaidő nyilvántaráshoz és a home office-ban dolgozó kollégák produktivitásának méréséhez kiváló szoftvereket ajánl ez a cikk.

Meddig ér el a munkáltató keze?

A munkáltató a fentiek mellett, például kérheti azt is, hogy a munkavállaló jelentse be, amennyiben járvány szempontjából veszélyeztetett területre utazik. Sőt, a munkavállalók ebben a helyzetben arra is kötelezhetők, hogy tájékoztassák a munkáltatót, amennyiben családtagjaik, hozzátartozóik vagy közvetlen környezetükben korona vírusos megbetegedést észleltek. A munkavállaló szabadidős tevékenységre, egészségügyi állapotra és a hozzátartozók egészségügyi állapotára vonatkozó adatokat a munkáltató a GDPR követelményei szerint kezelheti és a járványveszély megszűnését követően köteles azokat törölni.

Amennyiben a dolgozó megtagadja a munkáltatói utasítás teljesítését, fegyelmi intézkedéssel, súlyosabb esetben felmondással számolhat.

Felmerült költségek home office során

Munkáltató köteles az otthoni munkavégzéshez kapcsolódó indokoltan felmerült költségek viselésére. Abban az esetben, ha  a munkavállalónak a saját telefonját kell használnia a munkavégzéshez, akkor ennek a költségeit a munkáltatónak meg kell térítenie.

Mikor jár táppénz?

A különböző járványügyi intézkedések eltérő módon érinthetik a munkavállalók keresőképességét. Akit közegészségügyi okból foglalkozásától eltiltanak és más beosztást nem kap, vagy akit közegészségügyi okból hatóságilag elkülönítenek, továbbá aki járványügyi zárlat miatt  (karantén) munkahelyén megjelenni nem tud és más munkahelyen (munkakörben) átmenetileg sem foglalkoztatható, keresőképtelennek minősül, és a keresőképtelenség első napjától kezdve táppénzre jogosult.

(Erről bővebben az alábbi linken olvashatsz.)

Amennyiben a munkavállaló csupán járványügyi megfigyelés alatt áll, de a munkavégzéstől nem tiltották el, nem számít keresőképtelennek, így részére táppénz sem jár. Ebben az esetben az alkalmazott kivehet fizetett szabadságot, illetve a munkáltatóval egyeztetve élhet a különös méltánylást érdemlő ok miatt indokolt távollét vagy a fizetés nélküli szabadság lehetőségével ezekben az esetekben azonban elesik az időszakra járó munkabértől.

Azonban, abban az esetben ha a munkahelyről a munkáltató küldi haza a munkavállalót, de a táppénz egyéb feltételei nem állnak fennt, akkor az alapján az állásidőt meg kell fizetni.

Szabadság elrendelése

A szabadság kiadása alapesetben a munkáltató jogkörébe tartozik, azaz  dönthet úgy, hogy például egy, a járvány szempontjából érintett területről hazaérkező munkavállaló számára szabadságot rendel el. A vonatkozó jogszabályok rögzítik, hogy a munkáltató, a szabadság kezdete előtt legalább 15 nappal közölje annak kiadását, azonban ebben a helyzetben előfordulhat, hogy a munkaügyi hatóság illetve a munkavállalók a kérdéskört rugalmasabban kezelik. Ezen felül, a munkavállalók évente hét munkanapnyi szabadsággal, maguk rendelkeznek.

Állásidőre vonatkozó szabályok alkalmazása

Abban az esetben, amennyiben pl. az alapanyag egy külföldi gyárból, az ottani járványügyi helyzet miatti leállás okán nem érkezik meg és a magyar üzem ezért nem tud termelni, úgy a leállás esetén az állásidőre vonatkozó szabályok szerint a munkavállalók részére alapbért kell fizetni.

Munkahelyi megbetegedés

Amennyiben a munkaadó a fokozott fertőzésveszély fennálltának ellenére munkahelyen kötelezi a munkavállalót a munkavégzésre, aki ennek következtében elkapja a vírust, a megbetegedés munkabalesetnek minősül, azaz kártérítési kötelezettséggel felel. Ilyen lehet például az az eset is, amikor egy fertőzött országba való, elhalaszthatatlan külföldi utazást követően koronavírus fertőzést mutatnak ki a dolgozóban. 

Vis maior?

A járványhelyzetet a biztosítások általában olyan vis maior kategóriaként kezelik, amelynek fennállása esetén a biztosító nem köteles helytállni. Azaz ha a foglalkoztatás, illetve a termelés megszakadása miatt a munkáltatónál jelentős kár keletkezik, ezt nem tudja biztosítással fedezni.